2011. március 29., kedd

Hogyan készítsünk kőfalat

A bemutatóra készített jeleneteim közül az utolsó egy szüreti beállítás volt, amelynek a hátteréhez egy kőfalat "építettem". Semmi drága dolgot nem használtam hozzá, mint oly sok más esetben, most is kukáztam a legfontosabb alapanyagot. Depron lapot használtam hozzá, amit a makettezők igen gyakran alkalmaznak, mivel nagyon könnyű és a megmunkálása is egyszerű. Ez egy styrofoam hab, amit lapkban is meg lehet vásárolni hobbyboltokban, de még egyszerűbb, ha az egyik bevásárlásunk után nem dobjuk ki a vákumcsomagolt hús fehér habtálcáját. Én is így jutottam hozzá. Persze ezzel csak egy kisebb méretű falat tudunk csinálni, de nekem most nem is kellett nagyobb. Miután levágtam a peremét, kaptam egy szép hablapot, amire szabad kézzel rárajzoltam a mintát. Inspirációért kereshetünk különböző rakásmintákat a neten, esetleg ki is nyomtathatjuk, és karbonpapír (indigópapír) segítségével átvetíthetjük a depronra. Ezután egy hegyes eszköz segítségével véssük ki a fúgák vonalait. Én egy tűreszelőt használtam, de alkalmas lehet egy műszerész csavarhúzó vagy egy ár is.





Miután bevéstük a mintázatot, egy kicsit tönkre kell tennünk a kövek felületét is, hogy ne legyenek olyan tökéletesen simák. Erre a legalkalmasabb az akryl alapú lakkspray. Ez ugyanis oldja a depronhabot, szépen felmarja a felületét. Fújjuk be vele a kőfalunkat, majd egy fogkefével nyomkodjuk be. Ezzel érdes, szemcsés lesz a kő. Ott, ahol mélyebb bemaródásokat szeretnénk elérni, más módszert kell alkalmaznunk. Én egyszerűen kifújtam egy kevés lakkot egy kis tálkába, és egy fültisztító pálcikát nyomkodtam bele. Ezzel a "maró szerszámmal" elkezdtem mélyedéseket nyomkodni itt-ott a kövekbe. 



Most következik a színezés. Ez persze attól is függ, hogy ki milyen kőzetet szeretne megjeleníteni. Mivel én homokkövet választottam, a homo ksárga volt az alapszínem. Ezt akrilfestékből kevertem ki, és lekentem vele a köveket. Nem baj, ha a fúgába is jut belőle, később ezt eltüntetjük majd. Az alapszín után jön a szórakozás, jelen esetben a sárga és a barna különböző árnyalatait száraz ecseteléssel juttattam fel a homok sárgára. Ügyeljünk arra, hogy ez ne legyen egyenletes, hiszen minden egyes kődarab más és más. 



Most következik a fúgák kitöltése. Ehhez nemes egyszerűséggel csemperagasztót vettem igénybe. Egy keveset szárazon rákanalaztam a kőfalra, majd szépen belesöpörtem a mélyedésekbe. Utána az egészet fixálhatjuk lakkspray-vel. 



A kőfal aljára kenhetünk egy kis szürke festéket, amivel a felfröccsenő sarat imitálhatjuk (Erre egyébként valódi sarat is használhatunk.) Némi zölddel a mohásodást is érzékeltethetjük.


Mielőtt még besöpörném a dicséreteket, be kell valljam, hogy a leírt ötletek nagy részét egy magyar makettező, Adóba László könyvéből szereztem. A könyv címe Építsünk diorámát!. Annyira jó könyv, hogy angolul is megjelent. Remek leírások és fotók vannak benne, amelyek lépésről lépésre mutatják be az épületmakettek építését. A trükkök nagy része a miniatűrözők számára is hasznos lehet. 


2011. március 28., hétfő

A bemutató

Mint azt tudjátok, most hétvégén volt a bemutatóm a Hobbyművész nyílt napján, ahová a partnercégeket hívták meg. Nagyszerűen sikerült a szombati nap! Rengeteg kedves emberrel ismerkedtem meg, akik lelkesen nézegették a munkáimat. Azt hiszem sohasem lehet megunni azt a gyermekies rácsodálkozást, amivel az emberek többsége reagál a miniatűr dolgokra. Ahogy fölismerik az újabb és újabb dolgokat a jeleneteken belül, a már csak régi emlékekben létező sparherdtől kezdve a sült liba mellett megbúvó citromkarikákig. Minden percét élveztem. Eredeti terveim szerint vasárnap is visszatértem volna, de nem fogjátok elhinni, hogy mi történt... Nos, hogy finoman fogalmazzak, vasárnap hajnalban folyadékot vesztettem az összes módon, amit csak el tudtok képzelni. Az egész napot az ágyban és a fürdőszobában töltöttem. Szörnyen dühös és elkeseredett voltam a "tökéletes" időzítés miatt! Ilyen is csak velem történhet...
Mindent összevetve akkor is pozitív jelzőt kap a hétvége, a rossz befejezés ellenére!
Készítettem néhány fotót az asztalomról. Íme az elmúlt három hét termése. Felfoghatatlan, hogy tulajdonképpen milyen kis helyen elfér!





2011. március 24., csütörtök

Még két jelenet

Készítettem még két beállítást, amit elviszek magammal a bemutatóra. Az egyik egy süteményes pult tömve mini sütikkel. Meglehetősen nehéz volt mozogni a pult belsejében, pedig csipesszel dolgoztam. Készítettem néhány jópofa képet is igazi süteményes lapáttal és villával.







A másik egy szüreti jelenet. A legtöbb gyümölcs már régebbi alkotás, kivéve a szőlős puttonyt és pár almát. A kőfal viszont mai alkotás. Még lenne mit javítani rajta, hogy élethűbb legyen, de már nincs időm és erőm a további babrálásra.




Holnap már csak a csomagolás van hátra és némi háttéranyag nyomtatása. Sajnos a bemutató zárt körű, csak meghívóval látogatható. Remélem egyszer lesz alkalmam egy egy nyilvános bemutatóra is, még ha miniatűrre is.

2011. március 21., hétfő

Újabb jelenet a bemutatóra

Készítettem egy újabb kis jelenetet a bemutatóra, ami alig öt nap múlva kezdődik. Eredeti terveim szerint ez az utazóláda egy régi padlás főszereplője lett volna, de sajnos már nincs elég idő egy tetőszerkezet összeeszkábálásához, így egy kicsit leszűkítettem a környezetet. A láda előtt gyerekkorom kedvenc könyvei láthatók. Még egy rakás régi játékot szeretnék belepakolni a ládába, illetve szétszórni körülötte. Következő alkalommal talán bekukkanthattok a ládába is...





2011. március 16., szerda

Az első bemutatóm

Az interjúm a múlt héten remekül sikerült! Nagyon élveztem minden percét. És a dolognak még nincs vége! Meghívást kaptam a Hobbyművész-től egy bemutatóra, amire majd az általuk szervezett nyílt napon, március végén kerül sor. Itt végre kiállíthatom a munkáimat és még élő bemutatót is tartok a Fimo gyurma használatáról. Rendkívül izgulok, és persze hirtelenjében azt sem tudom, hogy hova kapjak! Szeretnék néhány  kisebb jelenetet vinni magammal, de persze a rendelkezésemre álló idő rendkívül csekély (már csak 10 nap), a család pedig kezd éhen halni. Azért megpróbálok túlórázni! Tovább nehezíti a dolgomat, hogy hirtelen olyan jó idő lett (amit egyébként már nagyon vártam!), és csakúgy csalogat a kert. A hétvégén kezembe is vettem a metszőollót és elindultam a kertem egyik sarkából. Még nem értem a végére, az ujjaim viszont már sajognak!
Szóval elkészült egy kisebb pékségbeli összeállítás. Napokig készültek a finomságok, mire az összes polc megtelt!










2011. március 7., hétfő

Háromdimenziós csendélet

Holnap nagy nap lesz az én miniatűr életemben. A Hobbyművész (gondolom, hogy nektek nem kell bemutatnom) keresett meg pár héttel ezelőtt, hogy vállalnék-e egy bemutatkozó riportot, amely a honlapjukon kerülne bemutatásra egy különböző alkotókat bemutató sorozat keretein belül. Igent mondtam. Naná! Ez egy remek lehetőség, hogy megismertessem a mini világot, és az, hogy ez az én munkáimon keresztül történik nagy megtiszteltetés és felelősség is egyben.
Egy különleges jelenettel készültem az alkalomra, egy régi ötletemet valósítottam meg az elmúlt napokban: egy miniatűr, térbeli csendéletet készítettem. Nagyon elégedett vagyok vele, szerintem méltó munka, hogy bemutatkozzam.








Egyúttal ez lesz a debütáló darabom a Meskán is. Már régóta létrehoztam a boltot, csak még nem töltöttem fel áruval. Valószínűleg a parasztkonyhám is egyszer odakerül. Sajnálnám külföldre eladni, és őszintén bevallom, félek is repülőre ültetni.
Szóval kívánjatok nekem sok szerencsét holnapra! Majd beszámolok róla.